|
|
|
2008-10-26 17:05:51, vasárnap
|
| |
| |
Chomsky-interjú a gazdasági válságról
Chomsky vasárnap, 2008. október 26.
A szocializmussal csak ijesztgetnek. Nincs itt szó szocializmusról. Itt a demokráciáról van szó. Amit itt ,,kormányzati beavatkozásnak" neveznek, az egy demokráciában a nyilvánosság bevonását jelentené. Úgy értem, ha hisz a július negyedikei beszédekben, akkor tudja hogy a kormány az emberek által és az emberekért van, akkor a kormány nem valami idegen hatalom, ami az emberek érdekében lop.
2008. október 23.
Forrás: Real News
IFJ. PAUL JAY, a The Real News Network (TRNN) szerkesztője: Köszönöm kedves nézőinknek, hogy figyelmükkel megtisztelik Noam Chomsky professzorral készített interjúnk második felét! Köszöntöm tisztelt professzor úr! Professzor úr, hogyan vázolná fel a jelenlegi válságot, a pénzügyi válságot azoknak az átlagembereknek a számára, akik már eddig is sokat szenvedtek a reálgazdaság gyengülése miatt, de a pénzügyi válság hatásait a mindennapi életben még nem érzékelik? Valóban olyan komoly válság elé nézünk, ahogyan azt sok helyről hallani? És ha igen, várható-e, hogy a munkásosztály az 1930-as évek válságához hasonlóan radikalizálódik? De kezdjük az elejéről, kérem segítsen megértenünk, hogy mi vezetett idáig?
NOAM CHOMSKY, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) nyelvész professzora: Nos, a közvetlen válság, ami a címlapokon szerepel, a pénzügyi válság. Befagyott a hitelrendszer, a bankok nem adnak egymásnak kölcsön, nem bíznak egymásban. Az ingatlanpiac összeomlott. Ezek olyan dolgok, amelyek természetesen közvetlen hatással vannak az emberek életére. Szóval ez nem valami rajtunk kívülálló, a sztratoszférában zajló dolog. A krízis látványos része, amiről folyton szó van, a pénzügyi válság. Azonban a válság egyre jobban átterjed a gazdaság egyébb területeire is, és ez komoly veszélyt jelent. Ezért zárnak be például az autógyárak. Azonban már közeledik egy olyan nagy válság is, amely mellett ez a mostani eltörpül - és ez az egészségügyi ellátás árainak emelkedéséből fog elindulni. Ha megnézi, hogy merre tart a válság és továbbgondolja, hogy hová vezet, egyértelmű, hogy a gazdaságtalanul működő egészségügyi rendszer felemészti majd a teljes állami költségvetést. Az úgynevezett Social Security (az amerikai társadalombiztosítási alap) - tudja, mint az orvosi ellátás, a betegbiztosítás, a társadalombiztosítás - nem más mint egy újabb módszer a szociális biztonság tönkretételére. Nem lenne semmi gond a Social Security-vel, ha a rossz egészségügyi rendszer nem mérgezné meg. A közvetlen probléma azonban a pénzügyi krízis.
A válság az 1970-es évek elején lezajlott liberalizációban gyökerezik, amikor megszűntek a háborút követő időszak megszorításai. A háborút követő gazdasági megszorításokat, amelyek ideje nagyjából 1945 és 1970 közé tehető, Nagy Britannia és az Egyesült Államok jó okkal vezette be. Egyrészt azért, mert helyesen úgy vélték, hogy ha a kormányok felügyelhetik a tőke mozgását, a nemzeti valuták megteremtik az alapot a gyors gazdasági növekedéshez, kereskedelemhez stb., ami csakugyan meg is valósult. Ezért hívjuk ezt az időszakot a modern kapitalizmus aranykorának. Ugyanakkor, ha ez a szigor enyhül, az lassítja a növekedést és a fejlődést, ahogy ez később meg is történt. Volt emellett viszont egy másik ok is, amiről keveset beszélnek: amennyiben a kormányok felügyelik a tőke mozgását, akkor azzal játékteret kapnak ahhoz, amit az úgynevezett jóléti állam feladatainak hívunk. Ha a tőke szabadon mozoghat, szabadon támadhatók a nemzeti valuták is, és létrejön az, amit a közgazdászok a befektetők és hitelezők ,,virtuális parlamentjének" hívnak, ahol viszont a valóságban is percenként szavaznak. Ha a kormányzat nem az ő szájaízük szerinti döntéseket hoz, megtámadják a nemzeti valutát, ezt nevezzük tőkeáramlásnak.
JAY: Mennyi a valószínűsége, hogy a világtőke nem szavaz bizalmat az Egyesült Államok államkötvényeinek? Van valószínűsége?
CHOMSKY: Nincs. Igazából éppen az államkötvényekhez menekülnek.
JAY: Igen, de most benne vannak ebben az adok-kapokban - vagy megvédik, vagy otthagyják, most éppen védik. De elképzelhető, hogy otthagyják? Vagy ez nem mérlegelhető lehetőség?
CHOMSKY: Nem, mert az Egyesült Államok a krízis ellenére is messze a leggazdagabb és legbefolyásosabb ország az egész világon. És ha az Egyesült Államok gazdasága összeomlik, az egész világgazdaság omlik össze. Ezért célravezető megoldás, hogy a biztonság megteremtése érdekében Egyesült Államok államkötvényeket vegyenek. Van a rendszerben viszont egy elfogadhatatlan kockázati tényező. A közgazdászok jól tudják, hogy rövid távon a piacok nem elég hatékonyak. Magyarán mondva: tegyük fel, hogy elad nekem egy autót, rendben? Mi köthetünk jó üzletet a magunk részéről, de nem vesszük figyelembe az üzlet hatását más gazdasági szereplőre. Ezt hívják a közgazdászok externáliának. És a hatás sosem marad el. Ha elad nekem egy autót, emelkednek a benzinárak, növekszik a környezetszennyezés, több lesz a dugó. A következmények rettentő széleskörűek lehetnek, vagyis ezek az úgynevezett externáliák igen nagyok lehetnek. Na most, a pénzügyi szervezetek esetében még rosszabb. Ezek a kockázatvállalásból élnek. Jó irányítás mellett, például a Goldman Sachs esetében, tekintetbe veszik saját várható veszteségüket is. És itt a hangsúly a ,,sajáton" van. Nem a szisztematikus kockázattal számolnak, a hatást, amit a bank csődje okoz az egész rendszerben, nem veszik figyelembe, pedig óriási hatást gyakorol. Ez azt eredményezi, hogy a kockázatvállalást messze alulértékelik annál, ami a rendszer szempontjából indokolt lenne. Ennél fogva igazolódik a pénzügyi liberalizáció bevezetésekor tett feltételezés, miszerint a pénzügyi válságok gyakoribbak és mélyebbek lesznek. Ezt a mostanit ráadásul még gerjesztette a subprime lakáshitel buborék kipukkadása és sok egyéb faktor is, így sokkal kritikusabbá vált, mint ahogy bárki feltételezte. Ennek ellenére továbbra is a rendszer része. Mármost, mint tudja, mindez mintegy egyesült a piac önszabályozó működésére és hasonló dogmákra épülő, a piacba vetett vallásos fundamentalizmussal, ami puszta fantazmagória. Vagyis a szabályozó rendszereket kiiktatták. Ez pedig egyenesen vezetett a potenciális pénzügyi válsághoz, ami számos nagyon egzotikus pénzügyi eszközt hozott magával. Mindezt számba véve már az évtized elején teljesen nyilvánvalóvá vált, hogy óriási válság van készülőben.
A piac önszabályozásába vetett hitében Alan Greenspan, a Federal Reserve vezetője, nem vállalta, hogy kipukkassza ezt a buborékot, amikor a megoldás még egyszerű lett volna. Így jutottunk el a hitelek, a rendszer befagyasztásának katasztrófáig. Muszáj valamit tenni, a lehetőségek pedig nagyon érdekesek. És itt vissza kell kanyarodnunk korábbi beszélgetésünkre. Ma reggel George Bush bejelentette a rádión, hogy a kormány beavatkozik a bankok érdekében, viszont nem téveszthetjük szem elől, hogy ezeknél a motiváció a profit és nem a politika vagy a kormányzás. Mi a politikai motiváció? Nos, ez azt jelenti, hogy a lakosság részt vesz a döntéshozatalban. De ha profitról van szó, nem szerethetjük a demokráciát, nem jó ha bevonjuk a nyilvánosságot a döntéshozatalba. A profit motivációja a pénzügyi testületek titkos zsarnoki uraloma, amelyek nem a közérdekkel, hanem saját érdekeikkel törődnek.
JAY: De hát éppen ez juttatott minket ide! Furcsa. Ez az első alkalom, hogy feltárul előttünk, hogy miről is megy a társadalmi vita. Valószínűleg nem csak a ,,demokrácia", de a társadalmi párbeszédbe belépő ,,szocializmus", ,,kapitalizmus" szavak sincsenek az ínyükre.
CHOMSKY: A szocializmussal csak ijesztgetnek. Nincs itt szó szocializmusról. Itt a demokráciáról van szó. Amit itt ,,kormányzati beavatkozásnak" neveznek, az egy demokráciában a nyilvánosság bevonását jelentené. Úgy értem, ha hisz a július negyedikei beszédekben, akkor tudja hogy a kormány az emberek által és az emberekért van, akkor a kormány nem valami idegen hatalom, ami az emberek érdekében lop. Az állami intervenció azt jelenti, hogy a nyilvánosság szerepet kap olyan döntésekben, amelyek számukra fontosak mint a munkafeltételek, fizetések stb. Egy demokráciában a politikai motiváció a lakosság érdekében hozott döntés lenne. Ha átlát a retorikán, akkor a kérdés a következő: akarjuk-e, hogy a magánkézben koncentrálódó hatalom saját érdekében hozhasson döntéseket? Vagy bevonjuk-e a közvéleményt, hogy az általános jólétet érintő kérdésekben dönthessen? Erről van valójában szó.
JAY: Mit javasol, mit tehet a hétköznapi ember az egyre mélyülő válságban?
CHOMSKY: Valami szokatlan dolgot. Amikor a 700 milliárd dolláros szubvenciót bejelentették, a közvélemény felháborodott. A sok heves panasz hatására a Képviselőház végül le is szavazta. Nos, ez a felületes szemlélő számára a demokrácia működésének tűnhet, de nem az volt. Még a diktatúrákban is előfordul, hogy ha a diktátor valami felháborítót tesz, a felzúduló nyilvánosság hatására meghátrál. Na már most, mi történik másképp egy demokráciában? Egy működő demokráciában: nemcsak tiltakozás lesz, hanem az aktív, a népet szolgáló szervezetek, szakszervezetek, politikai egyesületek stb. is közhírré tennék egyéni javaslataikat és felszólítanák a képviselőket, hogy valósítsák meg őket. És sok javaslat, nagyon sok javaslat van az asztalon. Joseph Stiglitz, aki mintegy a semmiből tűnt fel, nagyon egyszerűen fogalmazta ezt meg. Azt mondta, ha a likviditásukat feltöltendő pénzt adunk a bankoknak, az olyan mintha ablakon szórnánk ki a pénzt, mert a bankok azt azonnal fel fogják használni saját hasznukra - felvásárolnak, részesedést vesznek, akármi - mert számukra ez az üzlet, a saját haszon, nem a mi hasznunk. Ezért szerinte élni kell a vétójoggal. Nos, a vétójog szavazati jogot jelent, a szavazati jog pedig - amennyiben ez egy igazi demokrácia - a közösség érdekében való tevékenységet, közérdekű kezdeményezést jelent. A kezdeményezésnek alulról kell táplálkoznia mint az egészségügy esetében is, amelyben a közvélemény álláspontja világos és egyértelmű. Az ország azonban annyira elfordult a politikától, hogy a közérdekű szempontok politikailag keresztülvihetetlenek, ti. nincs politikai támogatottságuk. Nos, ezt nevezzük demokratikus deficitnek: nem működő, formális demokratikus intézmények. Ezen mindenképpen úrrá kell lennünk, sok probléma gyökerezik ebben.
JAY: Chomsky professzor úr, köszönöm az interjút, és köszönöm nézőinknek, hogy velünk tartottak!
***
NYILATKOZAT:
Kérjük vegye figyelembe, hogy a TRNN átiratai a felvett műsor alapján készülnek; a The Real News Network nem vállal garanciát a tökéletes pontosságra.
MICHAEL GOODMAN, a Real News munkatársa: a The Real News Network támogatóiként célunk a pártoktól független tájékoztatás. Meggyőződésünk, hogy egy demokráciában semmi sem fontosabb mint az információk szabad áramlása. Kérem, maradjon velünk és támogassa a The Real News Network-öt!
A beszélgetés eredeti angol átirata és a videó Noam Chomsky blogjában is megtalálható a Znet oldalán:
http://www.zcommunications.org/zvideo/2870
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: befagyasztásának, döntéshozatalban, legbefolyásosabb, sztratoszférában, államkötvényeket, beszélgetésünkre, liberalizációban, kezdeményezésnek, önszabályozásába, szocializmussal, támogatottságuk, szocializmusról, kereskedelemhez, munkafeltételek, gazdaságtalanul, megszorításokat, radikalizálódik, betegbiztosítás, átlagembereknek, zcommunications, döntéshozatalba, elfogadhatatlan, szakszervezetek, kezdeményezést, beavatkozásnak, tőkeáramlásnak, tönkretételére, likviditásukat, következmények, meggyőződésünk, nyilvánosságot, szisztematikus, parlamentjének, továbbgondolja, tevékenységet, felügyelhetik, gazdasági válságról, szocializmussal csak, nyilvánosság bevonását, július negyedikei, emberek által, emberek érdekében, jelenlegi válságot, pénzügyi válságot, reálgazdaság gyengülése, pénzügyi válság, mindennapi életben, 1930-as évek, közvetlen válság, címlapokon szerepel, ingatlanpiac összeomlott, emberek életére, Real News, PAUL JAY, Real News Network, Noam Chomsky, NOAM CHOMSKY, Massachusetts Institute, Social Security, Social Security-vel, Nagy Britannia, Egyesült Államok, Goldman Sachs, Alan Greenspan, Federal Reserve, George Bush, Joseph Stiglitz, MICHAEL GOODMAN, Real News Network-öt,
|
|
|
|
|
|
| gazdasági válságról, szocializmussal csak, nyilvánosság bevonását, július negyedikei, emberek által, emberek érdekében, jelenlegi válságot, pénzügyi válságot, reálgazdaság gyengülése, pénzügyi válság, mindennapi életben, 1930-as évek, közvetlen válság, címlapokon szerepel, ingatlanpiac összeomlott, emberek életére, sztratoszférában zajló, krízis látványos, válság egyre, gazdaság egyébb, olyan nagy, mostani eltörpül, egészségügyi ellátás, gazdaságtalanul működő, teljes állami, úgynevezett Social, orvosi ellátás, újabb módszer, szociális biztonság, rossz egészségügyi, közvetlen probléma, pénzügyi krízis, 1970-es évek, háborút követő, kormányok felügyelhetik, tőke mozgását, nemzeti valuták, gyors gazdasági, modern kapitalizmus, szigor enyhül, kormányok felügyelik, úgynevezett jóléti, tőke szabadon, nemzeti valutát, államkötvényekhez menekülnek, krízis ellenére, egész világon, egész világgazdaság, biztonság megteremtése, rendszerben viszont, elfogadhatatlan kockázati, magunk részéről, üzlet hatását, közgazdászok externáliának, hatás sosem, következmények rettentő, úgynevezett externáliák, pénzügyi szervezetek, szisztematikus kockázattal, bank csődje, egész rendszerben, kockázatvállalást messze, rendszer szempontjából, pénzügyi liberalizáció, pénzügyi válságok, mostanit ráadásul, subprime lakáshitel, rendszer része, piac önszabályozó, piacba vetett, szabályozó rendszereket, potenciális pénzügyi, évtized elején, piac önszabályozásába, rendszer befagyasztásának, lehetőségek pedig, kormány beavatkozik, bankok érdekében, politika vagy, politikai motiváció, lakosság részt, profit motivációja, pénzügyi testületek, első alkalom, társadalmi vita, társadalmi párbeszédbe, állami intervenció, nyilvánosság szerepet, lakosság érdekében, magánkézben koncentrálódó, általános jólétet, hétköznapi ember, egyre mélyülő, közvélemény felháborodott, felületes szemlélő, demokrácia működésének, diktátor valami, felzúduló nyilvánosság, működő demokráciában, népet szolgáló, semmiből tűnt, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
64003 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 4582
- e Hét: 18812
- e Hónap: 29923
- e Év: 183419
|
|
|
Offline
